Skip to content
2016. július 1. Szerző:

Idén is meghirdettük egyházmegyénkben a családos zarándoklatot. Június utolsó vasárnapján indultak útnak a családok, a kecskeméti arborétum Mária kápolnájához. A kápolna oltárképe Mária Erzsébetnél tett látogatását tárja elénk, így zarándoklatunk témáját is ebből a bibliai történetből merítettük. A gyülekező után három állomásos zarándokútra indultunk a gyönyörű és a melegben is kellemesen hűs arborétum területén. A családok zarándokbotot vettek a kezükbe és utunkon egy-egy állomáson egy rövid elmélkedéssel közelebb kerültünk Mária Erzsébethez tett látogatásának történetéhez. Énekkel kísért utunkon imádkoztunk a példamutató házaspárokért, a nehézségekkel küzdő családjainkért és egy kegyeleti helynél a meg nem született gyermekekért.

A kápolnában Hatházi Róbert atya, a kecskeméti Szent Család Plébánia fiatal plébánosának vezetésével ünnepeltük a szentmisét, ahol arról az atya arról beszélt, hogy a Jóisten a hétköznapi eseményekben, teendőkben, rutinokban is éppen úgy tud hozzánk szólni, mint az imánkban és ünnepi pillanatainkban.

A plédeken elfogyasztott, egymással is megosztott ebéd után pedig, a baráti beszélgetéseken túl, közös játékkal, sok nevetéssel telt el a délután.

Mária az angyallal való találkozás után azon nyomban útra kelt Erzsébethez: örömét is hírül vinni, várandós rokona örömében osztozni, valamint várandós terheiket együtt viselni. Éppen így voltak családjaink is együtt ezen a napon: örömben, egymásért imádkozva, megerősítve egymást.

2016. május 31. Szerző:

Egyházmegyei Családi Zarándoklatot szervezünk a kecskeméti arborétum Mária Kápolnájához

2016. június 26-án, vasárnap 

Szeretettel várjuk a családok apraját-nagyját egy igazi családbarát közös programra, ahol Máriának Erzsébetnél tett látogatásába kapcsolódunk be egy több állomásos lelki úttal, szentmisével, szabadtéri játékokkal.

Program:
9.30    Gyülekező: a Kecskeméti Arborétum Mária-Kápolna felőli bejáratánál
10.00  Indul a „családi zarándokkaraván”
11.30  Gyerekbarát szentmise a Mária-kápolnában
12.30  Ebéd – otthonról hozott elemózsia
13.30  Játék, pihenés, beszélgetés
16.00  Hazautazás

JELENTKEZEK

Jelentkezési határidő: 2016. június 23.

További információk: tel.: 62/311-216/116., 117. mellék, 20/82-80-476, személyesen: Szeged Dugonics tér 12.

kapolnatavasz1

2016. május 3. Szerző:

Domaszéken, a Zöldfás Lelkigyakorlatos Házban rendeztük meg a dél-alföldi Házas Hétvége közösség „Első Hétvége” nevű programját, 2016. április 8-10. között. A rendezvény a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynökségének támogatásával valósult meg.
11 házaspár és egy jezsuita atya vett részt ezen a Hétvégén. A program vezetői (három  házaspár és egy pap) életük példáival szemléltették az egyes témákat, ezzel is segítséget adva, hogy a résztvevők azokat magukra vonatkoztathassák. A program célja, hogy a házaspárok egymás iránti szeretete, szerelme megújuljon, elmélyüljön, ill. atyák esetében a közösségükkel és az Istennel való kapcsolat megerősítése a cél. Jó volt látni, hogy a résztvevők készségesen és nyitott szívvel álltak be a program menetébe és dolgoztak kapcsolatukért.
A közösség régebbi tagjai közül sokan támogatták ezt a rendezvényt, imáikkal és szolgáló jelenlétükkel. A záró szentmisére megtelt a Zöldfás templom, együtt adtunk hálát Istennek  a kapott kegyelmekért.

Kondé László és Margit

Elso_hetvege2016

2016. április 4. Szerző:

“Magány a gyászban, a gyászolók magánya” címmel lelkinapot szervezünk özvegyeknek és gyászolóknak 2016. április 16-án, szombaton 9.00-16.00-ig Szegeden a Katolikus Házban (Dugonics tér 12.).

” A magány és egyedüllét nem végső állapot. Az egyedüllétet elfogadásában lehet növekedni. Isten keres bennünket, mint az elveszett bárányt, aki elvesztette társait. Mivel tudjuk csökkenteni az egyedüllétünket, magányunkat. Teljesen úgysem sikerülhet.”

A lelkinapot Kiss Didák OFM tartja.

Jelentkezési határidő: április 12. a CsaládKözPont elérhetőségein,vagy a jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével.

eso_kez_plakatra

 

2016. március 18. Szerző:

A Házasság hetében 5:1 Szóval szeress! címmel párkapcsolat-erősítő játékot hirdettünk házaspároknak. A boldog párkapcsolatok kommunikációját kutatások szerint az jellemzi, hogy ötször annyi pozitív, kedves üzenetet küldenek egymás felé, mint negatívat. A résztvevő párokat arra hívtuk meg, hogy 1+2 hétig tudatosan figyeljenek arra, hogy minél több kedves, elismerő szóval gazdagítsák a társukat. visszajelzéseiből az derült ki, hogy a játék meglehetősen nehéz volt, de nagyon sok ajándékot hozott a kapcsolatukba.

E tapasztalat alapján jó szívvel hívunk mindenkit az Irgalmasság Évében arra, hogy “jó szavakkal” is gyakorolja szerettei felé a hétköznapok irgalmas szeretetét.

A visszajelzésekből:

“Sajnos az 5:1 arányt nem sikerült elérnem, amit kis kudarcként ugyanakkor lelkesítő, megoldandó feladatként élek meg. Most szembesültem vele, hogy mennyire keveset is tudunk egy nap beszélni egymással. Ami kevés egymásnak szól, az általában nem egymásról. Nem is gondoltam, hogy ezek az apró gesztusok ilyen sokat javíthatnak a párunk kedélyállapotán, és ilyen sokat lendíthetnek a kapcsolatunkon.”

“Nagyon jó volt titokban tartani, hogy én egy játékban veszek részt. Viszont nagyon komolyan vettem, hogy ez ne csak játék legyen, hanem valóban a valódi érzésemet fejezzem ki, hogy a férjem érezze mennyire fontos nekem, és még 30 éves házasság után is érezze a szeretetemet. Volt bennem egy törekvés, hogy minél többször megdicsérjem, elismerjem az ő viselkedését, cselekedeteit, ami amúgy a rohanó hétköznapokban néha elmarad.”

 

voroshat_sziv

2016. február 3. Szerző:

Erős család, erős nemzet – Ez volt az egyik mottója az országos családreferens találkozónak, amelyet a 2016. január 29-30-ai hétvégén rendeztek Mohácson. A találkozóra szinte minden egyházmegyéből érkeztek házaspárok, lelki vezetők, munkatársak, a cél a tapasztalatszerzés és eszmecsere mellett a feltöltődés volt.

Cikk az eseményről itt olvasható.

IDE kattintva a találkozóról egy fotóvideó tekinthető meg Nyéky Kámán atya jóvoltából.csoportkep

2015. október 19. Szerző:

Október 17-én, szombaton “A boldogság tanulható” címmel párkapcsolat-erősítő programot tartottunk a CsaládEgyetem kihelyezett kurzusaként a békéscsabai Belvárosi Plébánián.
Néhány visszajelzés a résztvevőktől:
“Azt viszem magammal ebből a csoportból, hogy újra tudatosítom a férfi-női különbségeket, többet ‘érintek’, lazítok és nevetek.”
“Ha egy picit jobban odafigyelek a mindennapokban a családomra, akkor minőségi fejlődés lép be az életembe.”
“Örültem annak, hogy együtt imádkoztunk és nevettünk Isten jelenlétében.”

 

2015. október 8. Szerző:

2015. október 5. és 7. között országos családpasztorációs papi találkozót szerveztek Leányfalun, a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban.
A találkozóról a Magyar Kurír oldalán olvasható részletes beszámoló.

2015. szeptember 22. Szerző:
2015. július 17. Szerző:

2015. augusztus
HÍVOM A CSALÁDOKAT,
HÁZASPÁROKAT, JEGYESEKET ÉS SZERELMESEKET,
A CSALÁDOKAT SZERETŐ SZERZETES- ÉS PAPTESTVÉREKET, ÉS MINDENKIT, AKI A CSALÁD ÉS AZ ÉLET MELLETT ÁLL!
Kisfiam – szólította meg fiát édesapja –, közeledik 15. születésnapod. Gondolkodtunk édesanyáddal azon, hogy mivel szerezhetnénk neked ebből az alkalomból örömet. Mit szólnál hozzá, ha meghívnánk barátaidat egy születésnapi partira? Erre még igazán nem gondoltam – válaszolt a fiú –, meg aztán az igazat megvallva én az osztálytársaimmal jó viszonyban vagyok, de barátomnak egyiket se nevezném. Igaz, volt már olyan, hogy valamelyik meghívott magához, el is mentem, ezen az alapon illenék is visszahívnom őt, de hogy a kérdésedre válaszoljak, ez nem sok örömet jelentene nekem. Rendes gyerekek, az osztályban jól megvagyunk, néha beszélgetünk is egy kicsit, de ez nem nevezhető barátságnak. Egyszerre mindenkivel úgysem lehetne beszélgetni, azt meg nem tudom, hogy ők hogyan éreznék igazán jól magukat. Mondd, próbáltok ti az iskolában barátkozni is – kérdezte a fiú édesanyja –, vagy inkább csak az internet közvetítésével, vagy a mobil telefonon érintkeztek?
Az ember nem egyszerűen egy a világmindenségben fellelhető milliónyi dolog között, lényegét nem lehet megérteni sem materialista alapon, sem úgy, ha csupán a közösség egy elemének tekintjük. Szt. Ágoston hangsúlyozza, hogy az ember nemcsak önállóan gondolkodó lény, hanem szeretni, dönteni és cselekedni képes személy. Minden emberben előbb-utóbb felmerül a kérdés: ki vagyok én, és miért vagyok? Van-e értelme, célja az életemnek, és számon kéri-e valaha is valaki, hogy mit tettem, hogyan éltem, mire használtam döntési és cselekvési képességemet? „A keresztény lét kezdetén nem egy etikai döntés vagy egy nagy eszme áll, hanem a találkozás egy eseménnyel, egy Személlyel, aki életünknek új horizontot és ezáltal meghatározott irányt ad.” (Deus Caritas est 1.)
„Csakis az Isten szeretetével való, boldog barátságba átalakuló találkozásnak – vagy újra találkozásnak – köszönhetően szabadulunk meg lelkiismeretünk elszigeteltségétől és az önmagunkra irányulástól. Akkor válunk teljesen emberivé, amikor többek leszünk a pusztán emberinél; amikor megengedjük Istennek, hogy önmagunkon túlra vezessen bennünket, hogy ezáltal elérjük legigazibb valónkat.” (EG 8.) Jézus barátainak mondta tanítványait, akiket a Vele való találkozás vezetett önmagukon túlra, tett emberhalászokká: „Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek.”(Jn 15,15)
Idézzetek fel egy olyan találkozásotokat, amelyből barátság lett! Milyen jelekből következtettek arra, hogy az, akivel találkoztatok őszintén a javatokat akarja, vagy csak egy udvarias gesztus a kedvessége, netán a saját hasznát keresi?
Az ember életében számtalan másik emberrel kerül kapcsolatba. Ezeknek a kapcsolatoknak egy része futó kapcsolat, másnapra el is felejtjük, kivel találkoztunk. Osztálytársainkkal, munkatársainkkal, ügyeink hivatali intézőivel kapcsolatban kell lennünk, ha tetszik, ha nem. Ilyenkor mindkét fél érdeke az, hogy a kapcsolat korrekt legyen, sikerüljön az adott feladatot gyorsan megoldani. Rokonságát se maga választja meg senki, a rokonokkal való jó kapcsolat segít a mindennapokat kellemessé tenni. A barátság kialakulásához azonban több kell.
A barátság szabad elhatározással megvalósított személyes kapcsolat. Alapja a kölcsönös rokonszenv és az arra épülő értékelő szeretet, amely legtöbbször a nézetek és az értékek azonosságában is megnyilvánul. Sokszor elég egy kedves szó, egy barátságos gesztus ahhoz, hogy az egyik ember felfigyeljen a másikra. Kettejük érzékenységén múlik, hogy – esetleg akaratlanul – az adott jelzéseket értik-e, fogadják-e, hogy jóindulatot, vagy tisztességtelen szándékot vélnek-e felfedezni. A keresztény ember az evangélium örömében él, ha ezt az örömöt sugározza, könnyen kiválthatja mások rokonszenvét. Az olyan kapcsolatból, amelyben mindkét fél csak a saját hasznát keresi, ritkán alakul ki barátság.
„A keresztény eszmény mindig arra hív, hogy győzzük le a mai világ sugallta gyanakvást, az állandó bizalmatlanságot, a megtámadástól való félelmet, a védekező magatartást. Sokan próbálnak mások elől a kényelmes magánszférába vagy a bizalmas barátok szűk körébe menekülni, és lemondanak az evangélium társas természetének realizmusáról. Mert ahogyan egyesek szívesen vennének egy test és kereszt nélküli, tisztán spirituális Krisztust, a személyek közötti kapcsolatokat is csak kifinomult készülékek, képernyők és rendszerek által keresik, melyeket tetszésük szerint ki- és bekapcsolhatnak. Eközben az evangélium mindig arra hív, hogy vállaljuk a másik arcával, minket megszólító fizikai jelenlétével, fájdalmával és kéréseivel, ragadós örömével való találkozás kockázatát, szüntelen testi közelségben. Az Isten testté lett Fiába vetett igazi hit elválaszthatatlan az önátadástól, a közösséghez tartozástól, a szolgálattól, a mások testével való kiengesztelődéstől. Isten Fia a maga megtestesülésében a gyöngédség forradalmára hívott meg minket.” (EG 88)
Vannak emberek, akik bárhova kerülnek, hamar barátokra találnak, és barátságaik gyakran életre szólóak. Mi lehet a titkuk? A jó barát jelentősen hozzájárulhat a fiatalok személyiségének fejlődéséhez. Hogyan tudjátok segíteni gyerekeiteket barátaik megválogatásában?
„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.” (Jn 13,15) A barátság legmagasabb foka a jegyesség, amikor egy férfi és egy nő barátsága, egymás iránti szeretete odáig fejlődött, hogy egész életüket a másiknak akarják ajándékozni. Isten önmagukon túlra vezette őket, hogy elérjék legigazibb valójukat. „Az egymás melletti jóban-rosszban való kitartás, a hűség és a termékeny szeretet megfelel az emberi szív legmélyebb vágyának. Forduljunk mindenekelőtt a fiatalokhoz, őrájuk épül a jövő: ne engedjük, hogy az ideiglenesség káros mentalitása befolyásolja őket, buzdítsuk őket, hogy a forradalmárok bátorságával törekedjenek az erős, tartós szeretetre, ússzanak az árral szembe, csak ezt tehetik. Hozzáteszem: nem eshetünk abba a csapdába, melyben ideológiai fogalmak foglyaivá válunk. A család antropológiai tény, következésképpen szociális, kulturális, jogi valóság. Nem lehet olyan ideológiai fogalmak alapján meghatározni, amelyek a történelem egy adott pillanatában érvényesek, aztán értelmüket vesztik. Nem lehet konzervatív, vagy haladó családról beszélni: a család az család! Senki se hagyja, hogy a családról egyik, vagy másik ideológiai kritérium alapján rendelkezzenek. Ehhez elegendően ,erős’ a család”. (Ferenc pápa üzenete A férfi és a nő komplementaritása c. konferenciához. Vatikán, 2014, nov. 17.)
A férfi és nő közötti őszinte barátság akkor is értékes, személyiségüket gazdagító, ha nem fejlődik jegyességgé, majd házassággá. Mi segít fiaitok és lányaitok barátságait helyes mederbe terelni úgy, hogy ők hálásak legyenek ezért?
Azt mondod, hogy osztálytársaiddal jó viszonyban vagy – kapcsolódott be a társalgásba a fiú édesanyja –, beszélgetsz velük. Vajon ők is úgy gondolják, hogy „jó viszonyban” vannak veled? Nem érzel-e olyat, hogy valaki szívesen „beszélgetne” veled többet, jól esnék neki megosztani veled valamilyen gondját? Benned sohasem merült fel, hogy felajánljad segítségedet valamelyik nehézségekkel küszködő társadnak? Ilyen komoly beszélgetésekre az iskola nem alkalmas – válaszolt a fiú. Mi legfeljebb a tanárokat, meg az unalmas órákat szidjuk, vannak, akik a sportról, futballról, úszásról beszélnek, ez engem nem érdekel. Ha meg a lányokról esik szó, akkor én inkább visszahúzódom. Mit gondolsz – vette át a szót az édesapa –, mi lenne jobb: ha csak azt az egy-két osztálytársadat hívnánk meg a születésnapodra, akiket a legközelebb érzel magadhoz, vagy ha meghívnánk az egész osztályt? Mi segítene inkább a jó kapcsolathoz: egy intimebb, szűk körű találkozás, vagy egy sok résztvevős kerti parti? A kertünk nagy, sokan elférnek, sütünk egy nagy adag pogácsát, a kert ontja a gyümölcsöt, ti meg játszhattok mindenféle társasjátékot, de vannak csendes zugaink is, ahol sok mindenről lehetne beszélgetni. Még az is lehetséges, hogy adódik egy emlékezetes találkozás.

Bíró László
az MKPK családreferens püspöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke Biro_kep1